Gondoltam újraírom a blogomat. Van akinek tetszeni fog, van akinek nem. Az utóbbi időben változtam egy picit, állítólag jó irányba. Majd kiderül az is.

Ha ez egy mese lenne úgy kezdeném, hogy „ a szél verdeste az ablakokat, kint szakadt az eső és villámlót” , de mivel ez egy igaztörténet, ezért onnan kezdem ahonnan tényleg elkezdődött, az ágyamban.

Szeretem az ágyamat, kreatív leszek tőle. Jókat lehet benne gondolkodni, csak nézem a plafont, zenét hallgatok és belemélyedek a gondolataimba.

Az új blogban sokat fogok írni számomra jelentőségteljes emberekről. Írok a családomról (ami még megmaradt persze), írok barátokról, szerelmekről, ellenségekről, társakról, egyszóval mindenkiről. Kezdjünk is bele.

Anyukám mindig azt mondta az élet olyan mint egy doboz csokoládé. Sosem tudhatod mit veszel ki belőle. Milyen igaza van az anyukáknak nemde? De mivan akkor ha valakitől a legnehezebb korban, mikor a világ gondjai a fejére szakadnak, elhagyják a barátai, a szerettei, hátba döfi mindenki, és van aki meg is forgatja benne a pengét… Nekem volt aki megforgatta,

többször is. Na de nem azért írok, hogy fröcsögjek róluk.

Mióta megszülettem értek kudarcok, elvesztettem sok embert akit szerettem, és volt aki meghalt azelőtt hogy megszerethettem volna. Voltak jó pillanataim is az életben, ha meghalok lesz pár másodperc amikor életem filmét visszanézve azért mosolyogni is fogok. Nem tálalok ki mindent a tisztelt publikumnak, de van amit leírók. Azért nem mert őrzök titkokat, nagyokat, és egészen aprókat is, de ezek kiadásával emberek életét befolyásolhatom, és kivagyok én hogy ehhez jogom legyen? Senki nem vagyok.

Egy egyszerű tinédzser tele érzésekkel, tele fájdalommal és boldogsággal, szeretettel és gyűlölettel, de ez a tinédzser fiú dönthet sorsokról, dönthet saját és más emberek sorsairól, mégsem él ezzel mert az emberi gyarlósága elferdítené a világnézetét, és rossz döntéseket hozna.

Ezért csak a saját lapjaival játszik, azzal a paklival amit Isten adott a kezébe és amiből az Ember ellopta az ászt. Igen, ez egy ász nélküli pakli.

Tegyük fel, hogy valaki megszületik, éli az életét, hibázik néha, de azért egész jó az élete, aztán megtudd dolgokat, hogy az akiről felállított magában egy képet az nem is az akinek hitte. És itt dől össze a kártyavár, és a gravitáció baszik rá, hogy volt-e a pakliban ász vagy nem.

Na akarsz húzni egy lapot?

Hasonló értelmetlen és összevissza postok: folyt köv.